Templom története (Historia Domus)

Az 1920-as évek végén Újpesten már több mint 40 ezer katolikus élt. Dr. Hanauer Á. István váci püspök szorgalmazta egy új templom építését. Gróf Károlyi László 600 négyszögöl telket adományozott és Csík József apát-plébános gyűjtést indított az új templom építéséhez. 936-ban készült el az első terv és 1940-ben a püspök újra szor­galmazta az építést. 1942. szeptember 12-én volt az alapkőletétel. 1944-ben a magyaror­szági harcok miatt az építkezés megakadt. Budapest ostroma után a hívek támogatás nélkül, saját erőből folytatták az építkezést. Az új, neoromán stílusú templom 1946-ra épült fel. Hossza: 40 m. Szélessége: 22 m. Magassága: 20 m. A 40 m magas torony­ban egyetlen harang van a 118 kg-os „József’ harang, amely Pétery József püspök úr iránti tiszteletből viseli nevét. Az új templom Szent István királyról kapta a nevét. A főplébániáról káplán járt ki misézni. 1946-ban a kertvárosi hívek papot kértek. 1947. január l-jén a templom önálló plébánia rangot kapott és Pétery József püspök úr Bru­náry Ferencet nevezte ki első plébánosnak. A templom alatt kriptatemető van. Az 1960-as évek elején felszámolták a régi pesti temetőt, innen kerültek sokan örök nyugalom­ra ebben a kriptában. A temető keresztjét a templom homlokzata előtt állították fel. 1971-1975-ig felépült az új, kétszintes plébániaépület a megfelelő nagyságú, új hittan­teremmel. 1991-ben a kiszolgált régi harmónium helyett új villanyorgonát állítottak a kóruson. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyház­megyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.